Sajnos az étkezés manapság egyre kevésbé arról szól, amiről kellene, hogy megfelelő tápanyagokkal és energiával lássuk el a szervezetünket az optimális működés érdekében, hanem a jóllakásról, amit sok esetben nem is a testünk, hanem a lelkünk igényel. Ezért aztán van, amivel túltöltjük magunkat, más, létfontosságú alkotóelemekből viszont hiányt szenvedünk.
Biztosan hallottad már azt az érvet, hogy egészségesen táplálkozni drága, de ha ismersz olyan embert a környezetedben, aki gyógyszerekre szorul, akkor pontosan látod azt is, na, az aztán az igazán drága.
Az allergiára, a gyomor, szív- és érrendszeri betegségekre, a vércukormérésre és kezelésre stb. alkalmazott terápiák azok meglehetősen megterhelik a pénztárcát, ráadásul többnyire csak tüzet oltunk általuk és nem a probléma forrását szüntetjük meg.
Pár éve még úri huncutságnak gondolhattuk az allergiát, ma már elvétve, ha találsz családot, ahol nincs valamilyen allergiától szenvedő családtag. A fogyasztói társadalmunk, amiben a sokat, olcsón elve egyre inkább érvényesül, kitermelte a maga betegségeit.
Néhány évvel ezelőtt, amikor egyre gyakrabban tüsszögtem, és dörzsöltem a szemem, megfigyeltem, hogy különféle illatanyagok azonnal ilyen reakciókat váltanak ki bennem. Voltam szemészeten is, és a diagnózis igazolta a sejtésemet, allergia. Az orvos szemcseppet írt fel, aminek az összetétele felett elgondolkodva kezdtem megfigyelni a tüneteimet kiváltó okokat.
Akkor jöttem rá, hogy a szervezetem lényegében azt jelezte, hogy telítődött olyan anyagokkal, amik nem hogy táplálták, sokkal inkább növelték a terhelését, és a kiválasztó, emésztő, méregtelenítő rendszerem már nem tudott ezzel a túlterheléssel megbirkózni. A szervezetünk, ami rendkívüli öngyógyító képességgel rendelkezik, ilyenkor ellenséget lát saját magában és maga ellen fordul.
Akkor döntöttem úgy, hogy a tovább-terhelés helyett, amit egy gyógyszer/szemcsepp is jelenthet, inkább lecsökkentem a bevitt mérgek mennyiségét. Fogtam egy zacskót és szemrebbenés nélkül beletettem minden aluminiumot és kőolajszármazékot tartalmazó kozmetikumomat, a drága parfümeimet is, és kidobtam őket, mivel nem akartam a mérgeket elajándékozni sem.
Laci, a férjem évekig küzdött nálam sokkal durvább allergiás tünetekkel. Lényegében egész évben tüsszögött, dugult, folyt az orra, amitől nem tudott rendesen aludni sem. Mindenféle szteroid alapú szert kapott, amik azonban nem oldották meg a problémáját, csak újabbakat hoztak. 2 éve, hogy teljesen megvált ezektől és ő is tünetmentes.
Annyit tettünk, hogy a fürdőszobánkban lévő termékek mellett, a konyhánkban is tudatosabbak vagyunk, és újra elkezdett ő is sportolni. Kezdetben nem volt kicsit sem könnyű, hiszen a megszokásainkkal kellett nekünk is ringbe szállnunk, de volt egy határozott célunk, hogy miért tesszük, és lépésenként egyre jobban haladtunk.
Sokszor kapom kérdésként, hogy honnan van ennyi energiám, és miért tudok a korom mellett, 50 fölött is ilyen fitt maradni.
Ha csodaszert vagy varázspálcát keresel, az nekem sincs, van azonban két alapvető pillére az életemnek, amivel kapcsolatosan tudatosságra törekszem. Az egyik, hogy nem terhelem sem a szellemem, sem a lelkem, sem a testem olyan, erőforrásokat mozgósító és lekötő dolgokkal, amikre nem vagyok hatással és/vagy amiket ki tudok iktatni, a másik, hogy jól hasznosítható energiát töltök magamba a táplálék, a sportolás és pihenés/kikapcsolódás által. Ezt nevezhetjük harmóniára, egyensúlyra való törekvésnek is, amit nekem is tudatosítanom kellett magamban és naponta dolgozom rajta.
És még egy kis adalék, ami nekem is segített, hogy a tányérunkba is alaposan belenézzek.
Ha olvastad már, hogy mi is van pl. a parízerben, akkor tudod, hogy legkevésbé értékes alapanyagok. Tudom, hogy van, aki erre azt mondja, minek nézegetni, ennyi erővel már levegőt se vegyen az ember, de míg levegőt venni muszáj, és kevésbé vagyunk hatással rá, hogy mit lélegzünk be, addig más téren nagyon is sokat tehetünk magunkért.
A bevitt mérgek mennyiségét ugyanis lehet, sőt, jól felfogott érdekünkben kell is csökkentenünk, és ahelyett, hogy azt nézzük, ezt hol nem tudjuk, megtenni ott, ahol ez csak lehetséges.
Visszatérve a parízerhez, az a legkevésbé a szervezetünk számára értékes, a (hús)ipar számára azonban tökéletesen gazdaságos, hiszen egy állat minden része felhasználásra kerül. Ebből a felvágottba belekerül a bőr, a szalonna, más néven háj, különböző porcos részek, fehérje (albumin), amit az állatok véréből vonnak ki és amit az ipar régóta használ ragasztóként pl. az enyvben, és persze hús is van benne, az az inas, hártyás, leeső nyesedék, amit másképp nem lehetne értékesíteni, ez is mindössze 2-3 %. Mindezeket az összetevőket pépesítik és hogy az így kapott masszának íze és tetszetős állaga legyen, aromák, ízfokozók, stabilizátorok, azok a bizonyos E-k kerülnek még bele. Mindezt egy dizájnolt műanyag csőbe töltik és már mehet is a boltba. És most nem térek ki arra, hogy milyen rezgések vannak még ebben a cuccban, amik abból a stresszből származnak, amit az állat átél a fogantatásától, a tartásán keresztül a vágóhídig.
Én sem vagyok vegán sem vega, és téged is csak abban tudlak segíteni, amit én megcsináltam. Ha tetszik, akkor tarts velem ezen az úton.
Rögtön hoztam is egy tippet, nekem ma reggel éppen ez volt a tányéromon. Egyszerű, finom és még jól is néz ki. ?
Reggeli FittAnyu módra
- 2 szelet teljeskiörlésű lisztből készült valódi, kovászos kenyér,
- 2 kiskanál ismert forrásból származó hidegen sajtolt olívaolajjal megcsepegtetve,
- borsó- és lucernacsíra.
Egészségedre!
Tetszett ez az írás? Ha számodra is fontos, hogy másokhoz is eljuttasd, köszönöm, hogy megosztod.