Helló 2021!
A tavalyi év akarva, akaratlanul az alkalmazkodásról szólt. Rávilágított értékekre, mutatott meg hiányosságokat. Összességében azt gondolom, sok tanulságot hozott, amiket érdemes lehet használnunk, és tovább építenünk az idén.
Egy életünk van itt és most. Amire tekinthetünk úgy, hogy egy lehetőség, és kihozzuk belőle a legjobbat vagy elpötyögünk alapjáraton.
Harrison Ford befejezi…
Ma olvastam, hogy Harrison Ford 78 évesen bejelentette, már csak egyetlen szerepen dolgozik és befejezi pályafutását.
Mielőtt eltérülnénk az olyasfajta gondolatok mentén, hogy is hasonlíthatjuk magunkat egy hollywoodi színészhez, több a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk.
Talán ami a legfontosabb, hogy neki is pontosan ez az egy élete van. És ebből hozta ki azt, amire most azt mondjuk, szép életpálya. De ez a cseresznye, meg a csokiszórás a habon. Feltételezhetően nem hullott az ő ölébe sem égi áldásként a siker, és nem is nyeremény gyanánt kapta. Volt ára, amit megfizetett.
Élünk, öregszünk és közben járunk egy utat.
Annyiszor esünk abba a hibába, hogy ha másról van szó, csak az eredményt látjuk, ha magunkról, akkor meg csak a munkát.
Neked mit jelent a munka?
Amikor azt mondom, munka, én nem csak arra gondolok, hogy felkelünk, elmegyünk a munkahelyünkre, és becsülettel ledolgozzuk a munkaidőnket.
Munka az is, hogy megteszünk nem kényelmes dolgokat. Elsajátítunk elsőre nem könnyűnek tűnő ismereteket. Kilépünk a komfortos élethelyzetből, szerepből, hogy elérjünk egy magasabb szintet. Egy következő lépcsőt.
Sehol a világon nincs kolbászból a kerítés, és az eredményt sem adják ingyen. Lehet egyszer, kétszer szerencsénk, egy kis hátszelünk, de az élet egy maraton. Előbb vagy utóbb mindenki szembe találja magát a határaival, korlátaival nehézségeivel, gátjaival, és megtapasztalja, hogy valami nem megy. Vagy nem úgy, ahogy szeretné.
Akárcsak egy akadályverseny, vannak könnyebben legyőzhető akadályok és olyanok, amik keményen próbára tesznek bennünket. És olykor olyanok is, amik elbizonytalanítanak, és döntést kell hoznunk, hogy akkor itt a vége, feladjuk az álmunkat vagy újratervezünk és alkalmassá tesszük magunkat arra, hogy folytassuk az utat.
Ez az év sok embert sodort erre a pontra. Sok ember hozott meg olyan döntéseket, amikre korábban nem gondolt.
Ez az év sok bajnokot szült.
Mert az én szememben nem csak az a bajnok, akinek a nyakába kerül a legfényesebb érem, hanem mindenki, aki önmagát képes túlszárnyalni. Aki minden nap lépést tesz azért, hogy jobb legyen. Nem másokhoz, hanem önmagához képest.
2 nappal az 55. születésnapom előtt talán elhiszed nekem, az idő meglehetősen relatív. Olyan, mintha végtelen sok lenne belőle, de egyre rohanóbbnak tűnik ahogy haladunk előre.
Míg rá nem jövünk, hogy brutál kevés időnk van itt ebben a létben, hogy ÉLJÜNK. A szükségtelen halogatással önmagad erőforrásait pazarolod.
És akár szimpatikus ez a megállapítás neked, akár nem, a testi, szellemi, mentális egészséged a legfontosabb erőforrásod.
És hogy egészséges maradj, mindegyiket edzened kell.
Büszke vagyok a vendégeimre
Büszkeséggel gondolok a vendégeimre, akik a kezdeti idegenkedésük dacára, megbarátkoztak az online tornával. Ez munka volt a részükről, de ma már az előnyét élvezik. Én is nagyon szeretem a személyes órákat és ha választhatnék, erre voksolnék. De ez most nem opció, ezért nem is ebben gondolkodom.
Ami nem opció, azon minek is agyalnánk akár egyetlen percet is, helyette teremtsük meg, a lehetséges opció feltételeit.
A „hogyan nem lehet” nézegetése, az e feletti búslakodás helyett, a HOGYAN LEHET MEGOLDANIra fókuszáljunk.
Tudom, ez nagyon vállalkozói mentalitás, de az a helyzet, hogy az életünk a mi, saját vállalkozásunk. És ha nem írunk rá egy tervet, hogy mit is szeretnénk kihozni belőle, az olyan, mintha térkép és úti cél nélkül indulnánk neki egy utazásnak.
Jelen pillanatban 4,5 vadonatúj könyv várja, hogy elolvassam és imádok olvasni. Egy online tanfolyamom megnyitva vár, és imádok tanulni.
De az igazság az, hogy lassan a fenekünkhöz nő a fotel, a kanapé, az irodaszék.
És az ünnepek alatt én is kimaxoltam a láblógatásnak minden formáját. De ennyi elég volt. Ezt nem más mondja, én mondom magamnak. És tudom, hogy minél több napot töltök ebben a most kényelmesnek tűnő helyzetben, annál nehezebb lesz megmozdulni, változtatni. De tudom, milyen gyorsan épül le az izomzat, ha nem használjuk.
Ha pedig fogy az erőnléted, fogyni fog az életkedved is, mert nem fogod bírni a terhelést. Ki fogsz fáradni olyan egyszerű dolgoktól, amik hozzátartoznak a mindennapjaidhoz. És nem lesz energiád élvezni az életed.
Nagypapám mozdonyvezető volt, így tudom, egy álló vonat megmozdításához micsoda energia szükséges. De ha már mozgásban, lendületben van, megállítani nehéz.
Ez velünk sincs másképp.
Mozdulj meg. Hozd magad lendületbe. És megállíthatatlan leszel.
Emlékszel, hogy kezdted a tavalyi éved?
Tavaly egy 21 napos kihívással indítottam az évet. Többen csatlakoztak és végigcsinálták velem, szerintem sokat tanultunk közben magunkról.
A 21 nap alatt sikerült a vánszorgós kezdéstől a Margitsziget-kör többszöri lefutásáig eljutnom. Tél volt, hideg, de minden nap teljesítettem a napi tervet. Hogy könnyű volt-e? Nem. De megérte. Ennek köszönhettem, hogy az erőnlétem, a lendületem kitartott tavasszal is, amikor karanténba kellett vonulnunk, és talán az is, hogy nem csüggedtem egy pillanatig sem.
Utálok futni. De olyan jó volt megcsinálni, és érezni az erőt magamban!
Közben annyira visszavettem a cukor fogyasztásom, hogy ma már cukor nélkül jól esik a teám, ami egykor elképzelhetetlennek tűnt számomra.
63,4 kg-mal és 28-as testzsírszázalékkal kezdtem januárban, és novemberben egy visszaméréskor, 57,5 kg voltam, a testzsírszázalékom pedig 23.
Pici változások ezek, de nekem fontos változások. Az egészség felé mutató változások. Szóval, azt mondom,
ne várj alkalmasabb pillanatra. Tegyél most magadért!
Én a magam számára ezt így bontottam lépésekre. Ha szimpatikus, tarts velem. Ha kedved van, oszd meg naponta a tapasztalataidat velem, velünk. Én is megfogom.
Mától nálam nem múlik el nap mozgás nélkül…
Ma már meg is volt a tervezett mozgás-adagom. Minden nap kimegyek a levegőre, gyalogolni, lépcsőzni, minimum 30 percet. Akkor is, ha esik, akkor is, ha nincs hozzá kedvem.
Nem arra fogok gondolni, hogy ez most milyen nehéz, mert lesz, amikor az lesz, pláne az elején, hanem arra, hogy merre indulok el. Továbbra is minél többet gyalog és nem autóval, tömegközlekedéssel fogok közlekedni.
Minden nap átmozgatom magam rövidebb-hosszabb tornával, mert erre a fasciális környezetnek szüksége van. Kell a belszerveinknek, az izületeinknek, minden porcikánknak. És, legalább heti kétszer jó alaposan kifárasztom magam erőnléti edzéssel, mert erre viszont az állóképességünknek van szüksége.
Bár bizonyára milliónyi érvem lesz, hogy akkor éppen miért „nem fér bele”, hogy megcsináljam, de megfogom. Nem azért, mert beírom a célfüzetbe, hanem azért, mert jól akarom érezni magam a bőrömben és ez csak így lesz lehetséges.
És még tudod, miért, azért, hogy eddzem az akaraterőmet. A kitartásomat. És, hogy gyakoroljam a komfortzónából való kilépést. Mert ezt is lehet gyakorlással fejleszteni.
Sok nehézség ér bennünket az életünkben, de ha van gyakorlatunk abban, hogy mozgósítsuk a belső tartalékainkat, bátrabban fogunk hozzá a megoldásához.
Az új év itt dübörög a lábunk alatt, itt hív, hogy dobjuk be magunkat.
Mit szólnál, ha az évünk közös szava az lenne, hogy MOST?
Ha itt vagy velünk a csapatban, nem leszel egyedül. Segítek, segítünk.
Jelenleg minden órarendi óránk, a gerinctréningek és a stretching is működik online és offline.
Várlak szeretettel és szakmaisággal.
Jókedvet, fittséget kívánok neked az új évben!
Kriszta
Hívj
+36204656033
vagy írj e-mailt
studio@fitttorna.hu