Milyen sérülésekkel találkozhatunk?

Elsőre talán nem is gondolnád, a sérüléseknek milyen sok formájával találkozhat a testünk, legyen szó kisebb zúzódásról, nagyobb műtétről vagy akár szülésről. Mivel a sérülések kapcsán nagy jelentőséggel bíró tényező a gyógyulás folyamata, nem csak ennek elemeit fontos ismernünk, hanem azt is, hogyan támogathatjuk.

A sérülések és a hozzájuk kapcsolódó gyógyulás alapvetően meghatározza, hogy a testünk, mozgásrendszerünk képes-e hosszú ideig jól és fájdalommentesen működni. A gyógyulásnak ugyanakkor megvan a maga természetes biológiai ritmusa, ami nem siettethető.

 

Mire lehetünk hatással?

Amire hatással lehetünk, sőt, fontos hatnunk, az a gyógyulási folyamat minősége. 

Régen történt, de jól emlékszem az esetre. Sűrű forgalomban araszoltunk, amikor egy hirtelen fékezéskor a mögöttünk haladó kocsi belénk hajtott és neki lökött az előttünk lévő járműnek. Nem volt nagy ütközés, de a karosszéria több helyen is sérült. Tél volt, és mire a biztosítóval lefutottuk a köröket, az utcán parkoló autónkat vastagon betemette a hó. Mikorra járhatóvá váltak az utak, és szervizbe jutottunk vele, hatalmas rozsdás “sebek” éktelenkedtek a kasznin. Szívbemarkoló látvány volt.

De amíg itt látványosan érzékelhető volt, a környezet hogyan képes hatni az anyagra (pl. korrodálni), addig a testünk esetében többnyire rejtve marad, hogy épp mi is zajlik bennünk.

Az emberi szervezet csodája, hogy sérüléskor az öngyógyító folyamatok azonnal működésbe lépnek. Ennek első lépése a gyulladás. Érzékelhető jeleit jól ismerjük, mint a duzzanat, a terület melegebbé, érzékenyebbé válik, a bőr színe megváltozik.

A sérülés helyén megnövekedett folyadék közegben (nyirok) nagy számú sejt dolgozik azon, hogy a sérült, elhalt sejteket és a kórokozókat felszámolja.

A gyulladás éppen ezért ebben az időszakban nem egy tűzzel-vassal üldözendő ellenség, hanem természetes és szükséges folyamat, ami 2-3 nap alatt lezajlik.

Ha jó a keringés és a környező szövetek sem adhezívek, azaz nincsenek olyan összetapadások, melyek akadályoznák a szövetek rétegei között az átjárhatóságot, az immunsejtek mozgását, a nyirok szépen felszívódik és megindul a regenerálódás, ami a következő lépés a gyógyulás felé.

Ezért különösen fontos a jó szöveti keringés és annak támogatása nem csak a sérülést követően, hanem preventíven is. Ennek egyik és legjelentősebb pillére a mozgás.

 

Mégis mi az az intelem, amit ilyenkor leggyakrabban hallunk? “Pihentesd!”

Ha a pihentetés a túlzott igénybevételtől, a túlerőltetéstől való megóvást jelenti, akkor ez rendben is van, de ha azt, hogy feküdj, és lehetőleg meg se moccanj, akkor ez már koránt sincsen rendben.

 

 

Mit és mennyit mozogjunk?

 

Ez mindig a sérülés, beavatkozás jellegétől és mértékétől is függ, de ha a sérült képes felülni, biztonsággal felállni és járni, akkor ezt az említett fokozatokkal mielőbb javasolt megtennie. Amíg ez nem lehetséges, addig a mozgás történjen az ágyban fekve, esetleg passzívan, azaz segítő által. Mindezt fájdalom határig, tehát nem belekényszerítve, beleerőltetve magunkat fájdalmas helyzetbe.

 

Nyáron egy közlekedési baleset után magamon is megtapasztaltam, így első kézből tudom neked elmesélni, mennyire megéri tudatossággal tekintenünk a gyógyulás folyamatára. Nem csak edzőként, a magánéletemben is mozgékony ember vagyok, szeretek utazni, kirándulni, felfedezni, részese lenni az ÉLET aktív örömeinek. És ezt még sokáig szeretném élvezni.

 

A protokoll szerinti 48 órát kórházban töltöttem, ahol arra törekedtem, hogy az időt minőségi módon fordítsam az épülésemre.

Törésem, repedésem nem volt, de zúzódásaim gyakorlatilag mindenhol, az államtól a nagylábujjamig. Mivel kezdetben a bordáim közötti izmok védekező összehúzódással reagáltak minden mozdulatra, rendkívül pici és lassú mozgásokra voltam csak képes. OK, mondtam, ha ennyit tudok most, akkor ennyit csinálok.

Először lágy, mély légzésekkel mozgattam a bordakosaramat. Másnap felragasztottam lazító tape-t, hosszabb, rövidebb sétákat tettem és többször, minden síkban és irányban átmozgattam az izületeimet. Mindezt szigorúan fájdalom határig. Ha elfáradtam, leültem. Pár órát már aludni is tudtam.

Minden nappal több és nagyobb mozgásterjedelemben voltam képes mozogni. Mire hazamentem, gyorsabban elfáradtam ugyan, mint korábban, de az alapvető tennivalóimat már el tudtam látni.

9 nappal a baleset után már megtartottam az órarendi óráimat, és minden gyakorlatot együtt végeztem a vendégeimmel. Aki nem tudott az előzményekről, észre sem vett rajtam semmit, a kék foltjaim is szépen elhalványodtak.

Az emberi test egy csoda, meghálálja, ha figyelünk az igényeire. És ezt TE is meg tudod tenni, ha elég fontosnak érzed.

 

Olyanok vagyunk, mint egy tó

 

Az emberi test 70 %-a víz, amit a fascia (kötőszövet) tartalmaz. Összességében ez 90 % vizes állapotú kötőszövetet jelent, ezért is meghatározó a kötőszövetünk állapota.

Képzelj el egy fizika óráról ismert közlekedőedényt. A folyadékok nem csak a keringési rendszer (szív) által képesek áramlani bennünk, a kötőszövetünkre a mozgással közvetlenül hatunk. Ha ülünk, fekszünk passzívan, akkor a legmélyebben elhelyezkedő pontra vándorolnak. És a mozgáshiány miatt kialakult összetapadások akadályozhatják, hogy onnan elmozduljanak.

A kialakult duzzanat, ödéma a mozgást közvetlenül is akadályozhatja, de mivel ez az idegrendszer számára is zavaró tényező, az agyunk is igyekszik a mozgást korlátozni.

Ez egy ördögi kör, ami megoldásért kiállt.

 

Főleg idős korban gyakori az ún. felfekvés, ami akár az életet is veszélyeztetheti, ha nem észleljük és kezeljük időben. Oka, hogy bizonyos területre (jellemzően sarok, keresztcsont), tartós nyomás nehezedik, ami az amúgy is elégtelen keringéssel párosulva szövetelhalást eredményezhet.

De ismerjük hogyan hat a rögzítés az érintett végtagra, annak mozgásterjedelmére, izomzatára. Ezért csonttörésnél, ha gipsz került pl. az alkarra, akkor a gipszből kilátszó ujjak, könyök, váll mozgatható és javasolt is mozgatni, ezzel ugyanis a gipsz alatti terület keringése javítható. Ezzel pedig a gyógyulás minősége is.

 

Aktív vagy passzív mozgás?

 

Van, amikor a sérült maga nem vagy csak korlátozottan tudja kivitelezni a mozgást, ilyenkor szükség van segítőre. A cél azonban, hogy az aktív, saját magunk által létrehozott és koordinált mozgást (amennyiben ez lehetséges) elérjük, visszaépítsük. Ez ugyanis az idegrendszer aktivitását is serkenti, ami nélkül nincs jó mozgásminta. Ezért törekszünk aktív mozgásra akkor is, amikor mozgásterápiás eszközzel (köpöly, floss, tape) kezelek.

A folyamat során fontos, hogy mindig az érintett állapotának megfelelően, a fokozatosság elvét betartva haladjunk:

légzés általi mozgás,

passzív mozgatás (segítő által),

aktív mozgás fekvő helyzetben, majd ülve, állva, járással,

végül összetett körülmények között, több egyidejű inger mellett.

 

Ha szakmai segítséggel és egy inspiráló csapatban szeretnél mozogni, megőrizni vagy éppen fejleszteni a mozgáskészséged, köztünk a helyed. 🙂

Jelenleg órarendi óráink közül, a gerinctréningek és a stretching működik online és offline is, míg seniortornához személyesen (offline) tudsz kapcsolódni.

Ha mozgásterápiás kezelésre, magánórára szeretnél időpontot, szintén az alábbi számon tudod megtenni.

 

Hívd telefonszámunkat

+36204656033

vagy írj e-mailt

studio@fitttorna.hu