Mi jellemzi a fasciát, ezt a csodálatos rendszert?

A kutatások igazolták a feltevést, miszerint a fascia esetében nem kevesebbről, mint az egész testet behálózó, alapvető létfontosságú rendszerről van szó.

A fascia, a legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk, mely életfontosságú, állapota pedig alapvetően meghatározza az életfunkcióink minőségét a keringési és idegrendszerrel együtt.

Az embrionális fejlődésünk kezdeti szakaszában a fascia alakul ki, megelőzve a szerveink kifejlődését. Szerveink, végtagjaink ezekbe a fasciális „csomagokba” épülnek bele. Ha ez a folyamat valamely okból sérül, az embrió további fejlődése nem lehetséges.

A fascia hálózat

A fascia behálóz, és összeköt mindent mindennel, így közvetlenül hat a mozgásunk minőségére. De a bőr alatti kötőszövet réteg tartalmazza az érzékelő idegvégződéseink 85-95 %-át is. Ez a 100 milliónyi! érzékelő idegvégződés alapvető információkat közvetít az agyunk számára, a mozgásrendszerünk koordináláshoz.

Az emberi testet 90 %-ban vizes állapotú fascia alkotja. Ebból adódik, hogy a fascia egyik legnagyobb ellensége a vízhiány.

Mi történik, ha a fascia elveszíti a rugalmasságát?

A fascia másik nagy ellensége a mozgáshiány.

Az immobilis, vízhiányos fascia összetapad, romlik a keringése, szöveti kémiája, gyulladásos folyamatok alakulnak ki. Ezek a gyulladások önmagukban is terhelést jelentenek a szervezet számára, ugyanakkor rontják az immunrendszer hatékonyságát is. Az immunsejtek közlekedése ugyanis az összetapadt fascia rétegek között fizikailag is korlátozottá válik, így nem tudnak eljutni a szervezetet fenyegető (pl. kisebb átmérőjű tomor) sejtekhez.
Hogyan hat a mozgásunkra ez a filces szöveti feszülés?
      • A mozgásunk is korlátozottá válik, mint amikor szűk ruhában próbálunk mozogni,
      • egyúttal az agyunk számára közvetített “kép” sem lesz tiszta és világos, ami a koordinálásban okoz nehézséget.
Képzeld el, hogy vezetsz az országúton. Közben beborul az ég, elered az eső, a többi autó veri fel a sarat a szélvédődre. Egyre rosszabbak a látási viszonyok, miközben elromlik az ablaktörlőd. Hogy éreznéd magad? Mit tennél? Nagy eséllyel lassítasz, feszültebben figyelsz, lehet, le is húzódsz az út mellé.
Épp így érzi magát az agyunk is, amikor bizonytalan vagy egymásnak ellentmondó információk alapján kell koordinálnia a mozgásunkat.

Az agyunk vészjelzése

Agyunk leggyakoribb vészreakciója, hogy fájdalmat, rosszullétet produkál, mellyel lassít, korlátoz vagy épp kimozdít bennünket a veszélyesnek ítélt helyzetből.
Különbséget kell azonban tennünk akut és krónikus állapot között.
Ez azért is fontos, mert az akut fázisban a szervezet öngyógyító folyamatai által a szervezetünk önmagát képes meggyógyítani. Úgy képzeld el, mint az úgynevezett back office, ahol láthatatlan jelenléttel, mégis nagyon fontos munkát végeznek a munkatársak.
Ezt a gyógyulási folyamatot jelentősen tudjuk minőségében támogatni, de nem a jellemzően elavult, „jegeld-pihentesd-borogasd” megoldásra gondolok. Ma ugyanis már azt is tudjuk, hogy ezek a megoldások a legtöbb esetben nem adnak megnyugtató megoldást, mert rengeteg adhéziót „gyárthatunk” velük magunknak. Erről egy másik cikkben már írtam, itt tudod elolvasni.

A nem megfelelő minőségű gyógyulás az oka, hogy az akut állapot krónikussá válhat.

A krónikus állapot esetén a test, szervezet önmagát már nem tudja meggyógyítani. Ilyenkor külső segítségre, beavatkozásra van szükség manuálisan és/vagy gyógyszeresen.
A mozgásrendszer esetében a mozgásterápiás eszköztáram segítségével tudok célirányosan segíteni a krónikus állapotoknál.

Mi az az adhézió a fasciában?

A folyadékhiányos és immobilis fasciarendszer adhezívvé válik. Ilyenkor az eredendően egymástól különváltan működő szöveti rétegek összetapadnak, és egymást elhúzva hoznak létre disztorziókat, diszfunkciókat. A disztorziók változó tünetekkel mutatkoznak meg, mint pl. jelentős mozgásbeszűkülés, érzéskiesés, zsibbadás, erővesztés.
Érdemes megemlítenünk a hegeket is, amik szintén ide sorolhatók.
A disztorziók beazonosítását és kezelését végzem a fascia diagnózis alkalmával, mely vizsgálódási rendszerem, a legnagyobb fascia-kutatók megállapításaira és módszereire épül. A fascia állapotát feltérképezve alkotjuk meg a rád szabott megoldási stratégiánkat, ami (állapottól függően) kezelésből és/vagy speciális tornából épül fel.

Miért fontos, hogy mozogj?

Testünk a jelen formájában mozgásra született, mégpedig összetett mozgásokra. Úgy vagyunk „összerakva”, hogy többek között a mozgás által erősödik a csontozatunk, mozgás hatására képződik az izületeink számára nélkülözhetetlen izületi folyadék az izületi hártyában, mozgással hatunk a keringésünkre és a fasciánk mobilitására is.
De nem csak a mozgásrendszerünknek van szüksége mozgásra ahhoz, hogy egészséges maradjon, azaz a funkcióját fájdalom és korlátozottság nélkül ellássa, hanem a belszerveinknek is. Épp az előzőekben leírt okok miatt.
Ha minden, mindennel összeragad, mert adhezívvé vált, akkor az a belszerveink működésére is kihat. Gondolj bele, mennyi mozgás történik a testünkön belül csak a légzésünk és a szívműködésünk által. A belszerveink tőlünk és akaratunktól függetlenül folyamatosan tornásznak. 🙂
A legtöbb adhéziónk a kismedence-hasüreg területén halmozódik fel. Nem véletlenül, hiszen a sok ülés ezt a területet érinti leginkább. 
A belszerveink mozgékonyságát romboló adhéziók szintén fájdalmat generálhatnak, ha az agyunk ezt vészjelként érzékeli. Amikor nincsen szervi elváltozás egy visszatérő menstruációs görcs, gyomorpanasz, fejfájás stb. hátterében, ott is gyakran az adhezív fascia lapul a háttérben.

+1 egy fontos érv a mozgás mellett

A kötőszövetünk, mivel közvetlenül kapcsolódik az idegrendszerrel, rendkívül érzékenyen reagál a stresszre. A stressz feszülést eredményez a fasciában, amivel közvetve a mozgásaink rombolójává is válik.
A stressz oldását két nagyon fontos elemmel is segítjük az óráimon, az egyik maga a mozgás, a másik pedig a tudatos légzés.

Adaptáció

A mozgásrendszerünk is ahhoz adaptálódik, amire és ahogyan használjuk.

USE IT OR LOSE IT!

Amit nem használunk, az leépül, és ez igaz a mozgásrendszerünkre is.
      • A testünk “elfelejti” hogyan tudja a mozgásokat biztonságosan, sérülésmentesen kivitelezni, könnyebben ér bennünket baleset, megbotlunk, elesünk, rándulunk, meghúzódunk.
      • A fájdalom pedig, a már említett okok miatt tovább rombolja, szűkíti a mozgáskészségünket. 
Így tekeredik a spirál. És rövid idő alatt az elállítódott mozgásminta válik szokássá, természetessé. Amikor már észre sem vesszük, ha a karunk nem emelkedik a fejük fölé, a derekunk nem hajlik stb.
Mit szoktunk mondani, amikor hirtelen fellép egy heves fájdalom? Volt egy „rossz mozdulatom”. Pont, amikor funkciójának megfelelően használnánk egy végtagunkat, izületünket. Rossznak tekintjük, ami eredendően jó.

Mert ahogy egy jól összerakott gépezetben, ha elmozdítunk egy alkatrészt, csak idő kérdése, ez mikor fog a működésében megmutatkozni, és kárt okozni.

A vállizületünk „sikolya” is hallható, ha eléggé figyelünk magunkra.

A mozgásszervi panaszokból nem azért lett mára népbetegség, mert ez „a korral jár”, hanem azért, mert gyakran minden más fontosabb számunkra, mint hogy a testünk még halk figyelmeztetéseire reagáljunk. Hogy az autó példánál maradjak, amikor halljuk, hogy kopog a kerék, de megyünk tovább, míg már a futóművet is cserélni kell. 

Mitől lesz jobb?

Fontos, hogy nem a nem használattól! És ennek okát már te is pontosan érted. De mert nagyon fontos, ki is emelem.
A nem a funkciójának megfelelő használat adhéziókat, az adhéziók disztorziókat, a disztorziók pedig diszfunkciókat okoznak!

Fontos, hogy 

mielőbb, még adhezív állapotában észrevegyük és megállítsuk a folyamatot, mielőtt súlyosabb, az életminőségünkre is kiható állapothoz vezet,

a fascia tulajdonságait és igényét szem előtt tartsuk és annak megfelelően alakítsuk a szokásainkat.

Mindezzel az életünket, egészségünket közvetlenül befolyásoljuk.

Az általam tartott gerinctréninget ez a fasciális szemlélet hatja át, azért tudunk erőlködés nélkül, könnyedén és gyorsan eredményt elérni.

És hívd számunkat

+36204656033